Csallóköz – a legnagyobb folyami sziget Európában
84 km hosszúságban és 15-30 km szélességben húzódik a Duna fő folyamvidéke és mellékága, a Kis-Duna között.
Pozsonytól Komáromig mindegy 1600 km2-en terül el. Annak a hordalékkúpnak a része, amelyet a Duna alkotott Pozsony alatt abban az időszakban, amikor a folyó átvágott a Kis-Kárpátokon és belépett a süllyedő Kisalföldbe. A Csallóköz a Duna-menti síkság része. A síkság legfiatalabb részei az egyes folyamvidékek mezőségeihez tartoznak. Néhol a mezőségek sík felülete fölé enyhén ívelt magaslatok emelkednek – sáncok – melyek kavicsból, homokból, agyagból, néhol futóhomokból létesültek.
Legkiterjedtebb magaslat Csallóköz középpontján vonul át, és ez alaktanilag a legöregebb, és legszárazabb része Csallóköznek. Ilyen magaslatok a korábbi időszakban is létrejöttek. Szegélyezik az egész Csallóközt, a Duna és a Kis- Duna mentén helyezkednek el. Az elágazódó folyórendszer a tetején lévő magaslati sáncokkal hozzájárult a lerakódások megmaradásához, amely a talaj szerves részévé vált. A magaslati sáncok közötti területek, és azok csökkentett szélei elvizesedtek. Némelyek mocsaras jellegűek voltak, magas vízállás esetén már tavakká alakultak át.
A Duna és mellékágai mindaddig élték a maguk nyugodt életét, amíg az ember be nem avatkozott a természet rendjébe. Általában a folyó csendesen folyt a termékeny mezőségen, de néha az áradó víz rettegést okozott a környéken. A legnagyobb árvíz, amely valaha a Csallóközt sújtotta, 1501-ben volt, amikor a Duna medrén 14 000 m3/ s víz folyt le.
Csallóköz – Szlovákia aranykertje
A legenda szerint Csallóközben gyönyörű aranyhajú tündérek éltek. Királynőjük Tündér Ilona, hattyú alakjában úszott a Dunán. Vízi palotái szépségükkel és gazdagságukkal kápráztattak el mindenkit. Minden aranytól és drágakőtől csillogott. A tündérek cipőjéről aranypor hullott a homokba. Mindenki annyit gyűjthetett, amennyit elbírt. Csallóközt ezért nevezték Aranykertnek is.
A Duna homokjában és kavicsai között mintegy 39 fajta ásványi anyag volt megtalálható. Aranytartalma 12 és 125 mg között mozgott. Annak ellenére, hogy a Csallóközben a legkevesebb a csapadék egész szlovákiai viszonylatban (590 mm évente), legnagyobb kincse mégis a víz. A felszín alatt mintegy 10 milliárd m3 minőségi ivóvíz található. Ezek az ivóvízkészletek állandóan vízzel telítődnek, amely a folyókból szivárog a mélybe. Csallóköz a felszín alatti vizek hatalmas tartálya.
A felszín alatti vizek szintjének átlagos mélysége a Csallóköz területén 1,52-6,7 m. A Csallóköz egyben az egyik legtermékenyebb mezőgazdasági terület Szlovákiában. Nyugaton Pozsonypüspöki és Dunaszerdahely között, ahol a felszín alatti víz meglehetősen mélyen van, feketeföld található. Ezen területek peremén pedig barnaföld van. Folyóvizei a Csallóköz keleti részein vannak. Holtágait tőzeges talaj tölti ki. A Duna és a Kis-Duna mentén, ahol a folyamvidék jelentősen tágult, alakult ki a lejtőhordalék.
