Állatvilág
A Kis-Duna áramlata különféle feltételeket biztosít a halvilágnak. A hagyományos halfajokon kívül több ritka halfaj is él a folyóban, pl. a fenékjáró küllő, a széles durbincs, a német bucó és a szivárványhal. A horgászhorogra leggyakrabban a domolykó és a bajuszos ponty akad, ritkábban a nagy harcsa.
A halakon kívül számos kétéltű állomány is él a vízben, ezek főleg a kecskebéba és az erdei béka. A környező fákon és növényzetben egy kis szerencsével levelibékát is megpillanthatunk. A dunai gőte is megtalálta itt az élethez kedvező feltételeket.
Hajózáskor a madarak figyelhetőek meg a legjobban. A vízfelszínen megfigyelhető a tőkés réce, a szárcsa, a bütykös hattyú és költözés idején a nyári lúd is. A környező fákon ül a szürke gém és a nemes kócsag, esetleg a fekete színezetű nagy kárókatona. Egyes fák a kormoránok éjjeli nyugvóhelyei, ahol a nyári időszakban összegyűlnek, ill. éjszakáznak. A lombokban megláthatjuk a függőcinege jellegzetes fészkét.
A parton könnyen megfigyelhető a közönséges hód tevékenysége, amely az elmúlt években újra elterjedt azon részeken, ahol a 19. század végén a mértéktelen vadászat következtében kipusztult. A hód fák kérgével táplálkozik. Erős fogaival képes körülrágni, majd kidönteni a nagy fát is. A kidöntött fát nemcsak lakóhelyépítésre használja, különösen jó csemege számára a fiatal fák kérge. A hódon kívül a parton él még a folyami vidra és a fakó pézsmapocok, mely nem őshonos.
